tüzifa Tatabánya

tüzifa olcsón,kedvező árak

Tüzifa kiskereskedelemmel foglalkozunk

A tevékenységi kör, Tatabánya és 70km-es körzetére terjed ki.

Mindíg igyekszünk ,hogy a tüzifa ára kedvező legyen.

A kiszállításért díjat kell fizetni.

A tüzifa általában száraz és az árak is így vannak kialakítva.

Az árakról a tüzifa árakmenüpontban tájékozódhat.

A tüzifa ömlesztett állapotban kerül kiszállításra lerakás előtt mindíg meg lehet mérni köbméter a számolás alapja melyet ürméter-nek is szoktak nevezni.

1m3=1 ürméter

tuzifa,tüzifa,tűzifa

TÖLGY (Magas fűtőértékű fafaj, érdemes nyáron bekészíteni, hogy legyen elég ideje kiszáradni.)

CSER (Magas fűtőértékű fafaj, hasonló a tölgy tulajdonságaihoz, érdemes nyáron bekészíteni, hogy legyen elég ideje kiszáradni. Jól beindított tűznél a parazsat kiválóan tartja.)

BÜKK (Magas fűtőértékű fafaj, érdemes nyáron bekészíteni, hogy legyen elég ideje kiszáradni. Fülledésre érzékeny, ezért fontos felhasogatni! Kicsi a kéregszázaléka, viszont kicsit több hamuja képződik.)

GYERTYÁN (Magas fűtőértékű fafaj, érdemes nyáron bekészíteni, hogy legyen elég ideje kiszáradni. Fülledésre érzékeny, ezért fontos felhasogatni, ami ennél a fafajnál nem túl könnyű! Kicsi a kéregszázaléka. Közkedvelt tüzelő.)

AKÁC (Magas fűtőértékű fafaj, érdemes nyáron bekészíteni, hogy legyen elég ideje kiszáradni. Fülledésre nem érzékeny. Általában könnyen hasad. Nagy a kéregszázaléka, viszont akár nyersen is jól ég.)

EGYÉB KEMÉNY LOMB (Ez a tűzifa féleségtöbb fafajból állhat össze például: kőris, juharok, szilek,vadgyümölcsfák stb. Általában kiválóan alkalmas látvány elemként használt (kandallók) tűzteréhez, de fűtőértéke is magas.)

 

1.Az első fázisban, a szárításkor a tűztérben lévő tüzelőanyagot kb. 150 °C-ra hevítik fel és kiszárítják. Ebben az esetben annál több energiát kell felhasználni, minél nagyobb a fa nedvességtartalma. A magas nedvességtartalom negatív hatással van a fa fűtőértékére, és összességében az eltüzelésre is.2.a második fázis, a pirolízis során a fa éghető gázzá alakul át; ez a folyamat 150-600 °C-os hőmérsékleten megy végbe. A faanyag kb. 85%-a éghető gázokra bomlik, a maradékból faszén lesz. 3. a harmadik fázisban, az oxidáció során a felszabadult gázok és a faszén 500-1300 °C-os hőmérsékleten reakcióba lépnek a légköri oxigénnel. Energia tehát csak a harmadik fázisban, az oxidáció során termelődik. A füstgázok csak ennek a fázisnak a befejeződése után adhatják le hőjüket a fűtővízbe, semmiképpen sem hamarabb, mert különben káros anyagok gyűlnek össze a levegőben. A tökéletes égéshez lehetőség szerint az éghető gázok teljes oxidációjára van szükség. Ez megfelelő mennyiségű hozzáadott levegőt feltételez. Túl kevés levegő oxigénhiányt okoz, ami elégtelen égéshez vezet. Túl sok levegő esetén az égés alacsonyabb hőmérsékleten megy végbe, ami a káros emissziók növekedéséhez vezet. Ezen kívül nő a füstgázveszteség, ami csökkenti a hatásfokot és növeli a tüzelőanyag-szükségletet. A fa fűtőértéke nem annyira állandó, mint a fosszilis energiahordozóké (fűtőolaj vagy földgáz), hanem függ a fa fajtájától és nedvességtartalmától is.A fa nedvességtartalmának döntő szerepe van az égetéskor. Minél magasabb a nedvességtartalom, annál alacsonyabb a tüzelőanyag fűtőértéke. A legmagasabb nedvességtartalommal a frissen kitermelt fa rendelkezik, ez 40-60 százaléka az összsúlynak. Hasábfa égetése esetén minél szárazabb, legalább 1-2 évet jó levegős, de nedvességtől védett helyen tárolt fát kell felhasználni. A megfelelően tárolt fának 1-2 év után már csak kb. 20 százalék a nedvességtartalma. A fa égetésekor különböző emissziók keletkeznek, melyeket elkerülhetetlenekre és elkerülhetőkre lehet felosztani. Elkerülhetetlen emissziók elsősorban a vízgőz, a szén-dioxid (CO2), nitrogéndioxid (NO2) és a hamurészecskék.A vízgőz az égés során, a fa száradásával és a fában lévő hidrogén oxidációjával keletkezik; negatív hatása a környezetre azonban nincsen.A szén-dioxid a szén oxidációjakor keletkezik, és bár önmagában nem mérgező, nagymértékben hozzájárul az üvegházhatás növekedéséhez. A fa energetikai hasznosításával szinte teljesen zárt CO2-körforgás során azonban nem kerül pótlólagos CO2 az atmoszférába.A nitrogén-oxidok többek közt a tüzelőanyagban található nitrogén oxidációjával keletkeznek. Mindazonáltal a kezeletlen fa nitrogéntartalma rendkívül csekély, ebből kifolyólag a fa égetése során keletkező nitrogén-oxid emissziók menynyisége rendszerint alacsony. A keletkező hamu a fa nem éghető részeiből áll, és részben a füstgázokkal együtt finom por formájában távozik. Ezen emissziók ellen azonban többek közt pl. elektrofilter használatával lehet védekezni.